“Kill it before it lays eggs!” – A tesztelésről III. rész

Korábban már leírtuk Nektek, hogy miért fontos a tesztelést, és ezt hogyan lehet csinálni. Most pedig megmutatjuk, hogy hogyan csoportosítjuk őket, illetve milyen technikák léteznek.

A tesztek csoportosítása

A tesztpiramison túl csoportosíthatjuk a felhasznált technológia szerint is a teszteket. A két fő csoport természetesen a manuális és az automatikus. A manulásisat nem is igen kell magyarázni. Vagy arról szól, hogy manuálisan átnézzük a forráskódot, vagy az API, a felület működését teszteljük.

Az automatizállt teszteket viszont tovább lehet és kell bontani, hogy már a tervezésnél is világosak legyenek a célok.

Statikus elemzésnél Sonarqube-al, vagy hasonló szoftverekkel nézzük át a forráskód szintaktikáját, a szemantikai és alapvető algoritmizálási alapelveket, és keressük benne a hibákat.

Dinamikus tesztelésnél a szoftvert futásidőben, működésében teszteljük. Történhet ez a funkcionalitásra kihegyezve, vagy például arra, hogy hogyan reagál a szoftver nagy terhelésre.

Tesztelési technikák és tevékenységek

A tesztek tervezésekor három technika közül választhatunk, melyek abban különböznek egymástól, hogy a teszt készítője mennyire ismeri a forráskódot.

A Black-box tesztesetei kizárólag a specifikáció alapján, a kód bárminemű ismerete nélkül készülnek. A cél pedig az, hogy megtudjuk, hogy az elkészült szoftver teljes mértékben megfelel-e az előzetes elvárásoknak, hogy pontosan ugyanazt a kimenetet kapjuk minden egyes bemenetnél, mely a specifikáció alapján szükséges.

A White-box tesztelés a struktúrát ellenőrzi és a forráskód ismeretében készül. Azt ellenőrizzük le vele, hogy a szoftver részleteiben és funkcióiban megfelel-e az elvárt kívánalmaknak.

A Gray box tesztelés az előző két megközelítés ötvözete. Azok elemei egyszerre kerülnek alkalmazásra. Ilyenkor a tesztelő ismeri a tesztelt egység bizonyos belső részeit, ezeket az ismereteket pedig célzott tesztek készítéséhez használja fel. A tesztek futtatása azonban a Black-box mintájára történik.

A tesztelés folyamata a tervezéstől a jelentések elkészítéséig tart. A két végpont között először is azt kell meghatározni, hogy mit, milyen céllal kell tesztelnünk, és ehhez pontosan milyen típusú teszteket kell használnunk. Ekkor készítjük el az automatizált teszteket melyek végrehajtása után értékeljük az eredményeket. A teszt dokumentációi részben az ügyfél számára készülnek, akinek ezzel garanciát biztosítunk, hiszen pontosan megismerheti azokat a fejlesztés során felmerülő hibákat, melyeket a szoftver átadására már javítottunk.

Következő tesztelésről szóló blogpostunkban arról olvashattok majd, hogy a megrendelő szemszögéből hogy néz ki a tesztelés, illetve milyen tesztelési és fejlesztési módszerek vannak.

A tesztelésről szóló blogsorozatot írta: Nagy Szilveszter

Látogassatok el rendszeresen a join.stylers.hu oldalra, és kövessetek minket a Facebookon és Instagramon is!

2019-05-15T17:29:15+00:00

Share This Post With Others!

Go to Top